Elsőként talán nézzük meg a videot!

Elhangzik néhány kemény kijelentés.

Első gondolatok: valaki már megint megmondja a tutit, gyanús. Lehet hogy igaza van? Lehet, hogy reklámot csinál a könyvének (elég esélyes). Mivel kezdjük? Nézzünk utána ennek a pacáknak!

Gugli; első találat: Wikipédia: "kulturális antropológus, vasinava teológus és lelkész, tagja a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének, s a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola tanára. A védikus kreacionizmus és az intelligens tervezés egyik legismertebb magyarországi képviselője."

Na jó, gondoltam, akkor hagyjuk is. A vallás mindenkinek a magánügye. De végülis szeretem a kihívásokat, és van most időm. Belevágok. De hangsúlyozom, hogy mint minden írásom, ez is szubjektív, ez az én véleményem.

Ez az ember tehát egy vallás képviselője; ha jól végzi a munkáját, kötelessége valami istent, vagy "felsőbb értelmet" vagy ilyesmit behozni a képbe. Ezzel semmi gond, jól dolgozik; nem szándékozom ítéletet mondani hívőkről és nem hívőkről.

A tudomány viszont egy tapasztalati úton alakuló, bizonyítékokra épülő valami. Hogy az MTA Memorandumából idézzek:

"A tudományos kutatás rendkívül szétágazó, sokféle, és nem írható le egyetlen tényszerű vagy normatív definícióval. Noha módszereiket és hagyományaikat tekintve a tudományos kutatások eltérhetnek egymástól, minden tudományos kutatás közös megkülönböztető jegye, hogy érvelésen és bizonyítékokon nyugszik, a természet vagy az emberi tevékenység és termékeinek a megfigyelésén, cselekvésen és a létrehozott eredményeken alapszik."

Ebből következően, ha kutatással foglalkozunk, a tudományos tényeket és a hitet (ez alatt nem csak vallásos hitet értek, hanem bármilyen nem bizonyított elméletet) egymástól mereven el kell választani. Ez az első számú fenntartásom.

Félreértések elkerülése érdekében: dolgokat hinni, gondolni, kitalálni, ezeket híresztelni  szabad, sőt kell is, a tudományt is ez viszi előre, de tényként elfogadni sosem. Tudományos kérdésben legalábbis.

Egyébként mivel tanult emberről van szó, amit mond, annak feltehetően legalább utánanézett, ez ki is derül a videoból. Mint ahogy az is, hogy aki valamihez csak egy kicsit ért, az kevesebbet ért, mintha nem értene hozzá (Jó mondat lett, mi?)

Hirtelenjében balhét, vagy kényes ügyet nem találtam az illető múltjában, de feltehetően ilyen nem is volt. A szerzőről térjünk át az általa elmondottakra!

1.: Honnan származik az élővilág?

Nem kicsit lerágott csont és hatásvadász kérdés. Mindamellett valóban nagyon izgalmas. Honnan? Nem tudni. Bizonyos történésekről van bizonyítékunk. A Föld születése utáni, még élettel nem rendelkező állapotokat már sikerült szimulálni, és bizony ilyen körülmények között "maguktól" kialakultak a mai élethez szükséges alapmolekulák (szerves savak, ammónia, aminosavak (fehérjék építőkövei), zsírok, és még ez-az). A közeg - természetesen - a víz volt. Sok idő kellett hozzá. 4,5 milliárd év alatt megtörténhetett nem? El tudsz képzeli egy évet? Persze. 10-et? Simán, 100-at, ezret is. 1 millió évet? Hát, arra már aligha van rálátásunk, akkor a 4,5 milliárd év? Szerintem nem olyan kevés idő arra, hogy akár véletlenül is kialakulhasson bármi.

A kérdéshez visszatérve: természetesen nem tudjuk. Az embert általában zavarja, ha valamit nem ért. Van aki elkezd utánajárni, hogy megtudja. És van aki kitalál valami elfogadhatót, és ezzel rövidre is zárja, hogy ez így van. Eddig egyik sem nyert. Abban biztos vagyok, hogy egy ember élete alatt ez nem is fog kiderülni (tovább megyek, szerintem hamarabb pusztulunk ki, minthogy rájönnénk, hogyan keletkeztünk). Sejtéseink (és ez már hit tényleg) vannak, közvetett bizonyítékok vannak, elképzeléseink vannak az élet keletkezéséről. Ezek a kezdeti egyszerű molekulák egymáshoz csoportosulhattak, a zsírok más molekulákat zárhattak be (zsírok a vízen filmeket vagy kis cseppeket képeznek, a film gömbbé záródhat). Csak még kellett egy molekula, ami képes önmaga reprodukciójára. Mai feltételezéseink szerint (feltételezés, de legalább alapszik valamire ami tényleg van) az RNS volt az első ilyen molekula. Ami számomra érdekes, hogy kellett keletkeznie egy olyan nukleinsavnak, ami kódolta azt a fehérjét, ami képes a nukleinsavat másolni. Na, ez már tényleg húzós.

Ha esetleg valaki még nem tudná, a tyúk vagy tojás kérdés rég meg van válaszolva: természetesen a tojás. Mert azt már egy gyík is megtojhatta, csak egy olyan mutáns gyík kelt ki belőle, amit ma tyúknak nevezünk. (a példa RETTENETESEN LE VAN EGYSZERŰSÍTVE!!). De hasonló kérdés lehet talán ez: mi volt előbb: nukleinsavat másoló fehérje, vagy másolófehérjét kódoló nukleinsav?

A fenti feltételezés azt is magában hordozza, hogy sok "élő valami" alakult ki, melyek szaporodási képesség hiányában pusztulás után azonnal el is tűntek a bolygóról. Aztán egynek bejött.

2.: Létezik egy felsőbbrendű értelem?

Erre vonatkozó bizonyítékaink nincsenek, mindemellett nem zárható ki. Én semmi esetre sem zárom ki. Az az érzésem, hogy sokan olyan dolgokon akadnak le, amik simán magyarázhatók "kis józan parasztival". Az evolúció létezése vitathatatlan, a probléma itt a szó értelmezésében rejlik (erről később). Sokkal felfoghatatlanabb, hogy a bolygó maga képes az élet lehetőségére. Viszonylag ritka lehet az ilyen az Univerzumban (bár erre is mondhatni, hogy azért az elég nagy, és semmit sem ismerünk belőle, még a Földet sem). Egy fizikus hívta fel a figyelmemet a fizikai állandókra. Ezek olyan számok, amik valami miatt annyik amennyik, és kész. A fizikusok ezekkel számolnak, és így működik minden. Mi lenne, ha ezek az állandók nem annyik lennének amennyik? Valószínűleg semmi. Na, ez lehet "tervezés". Vagy az Univerzum keletkezésének lehetősége. Ahogy lett anyag, onnantól már "könnyű".

3.: Mi van, ha nincs evolúció?

De van. Ez nem vitakérdés már jó ideje. Az már inkább, hogy ki mit ért evolúció alatt. Az evolúció szó jelentése fejlődés. Ennyi, nem több. Amiről az úr beszél, az a biológiai evolúció. Természetesen az is van. Különben miért kellene a vírusok ellen új és új védőoltásokat gyártani? Azért, mert fejlődnek; ők is meg mi is, meg minden más is (pl. a gyógyszergyárak kasszája...).

A biológiai evolúciót kémiai evolúció előzte meg. A Földön található igen egyszerű (és kevés) vegyület egymással reakciókba lépett. Kőbe zárt atomok kiszabadultak a vízbe. Az UV-sugárzásnak, villámok energiájának köszönhetően egyre bonyolultabb molekulák alakultak ki, a minket felépítő meglehetősen bonyolult makromolekulák előfutárai. Ezeknek a megjelenéséhez igen sok időre volt szükség, de akkor még nem nagyon unatkozott senki (idő csak akkor van, ha valaki méri). Onnantól kezdve a történések egyre gyorsabban peregtek. Az ember kb. 30.000 éves. Írni pár ezer éve tudunk. Számítógépünk kb. 30 éve van. Talán pont a számítástechnikával lehet ezt érzékeltetni (a számítástechnika evolúciója). Nagyon sokáig egy fába húzott karcolások száma is elég volt. Aztán lett abakusz, az is sokáig uralta a pályát. Aztán első számítógépek (óriási, drága, ma már nevetséges paraméterekkel). De ahogy meglettek az alapok, a fejlődés robbanásszerűvé vált. 1 év alatt többet fejlődik, mint korábban 5 év alatt.

A biológiai evolúcióról: azt gondolom, az evolúció elméletét elvetni óriási baklövés lenne (persze nem kizárt, hogy erre sor kerül, de jelenleg ez az elfogadott). Evolúció van. Evolúciót már én is csináltam 5 óra alatt. A kutyafajták kitenyésztése mi, ha nem evolúció? Az egészséges sejt daganatossá alakulása mi, ha nem evolúció? Fejlődésünk során (méhen belüli élet) miért van valamikor kopoltyúnk meg farkunk? Az élőlények miért hasonlítanak egymáshoz? A működési elv miért ugyanaz? Miért van az, hogy a vér oxigénszállító molekulája (hemoglobin) ugyan olyan mint az izom oxigénszállító molekulájából négy együtt?

Végül: miért kell hasraütés-szerűen kitalált elképzeléseket kitalálni az eredetünkre, mikor van nyom, amin elindulhatunk?

Igen, nem a majomból lettünk. Aki ezt gondolja, vagy azt gondolja, hogy Darwin ezt mondta, az , hát... mondjuk ki! Buta.

A mai csimpánznak és nekünk valamikor közös ősünk volt. Ők csimpánzzá fejlődtek, mi emberekké. Nemrég kiderült, hogy az összes madár a hüllők közé tartozik (korábban ezek két rendszertani osztályba tartoztak). Hát ja. Hasonlítsunk össze egy tyúkot egy gyíkkal!

Mindkettő tojással szaporodik. Mindkettőnek két szeme van. Emésztőrendszerűk hasonló (meg úgy kibelezve általában). Mindkettő testét szarupikkelyek borítják (igen, tudom, tudom, elég speciális pikkelyek a tollak, de azok. Főleg, ha megfigyeljük, hogy hogyan fejlődnek ki az egyedfejlődés során). Nézzétek meg egy tyúk lábát! Szerintem üvölt róla, hogy hüllő.

Én elhiszem az evolúciót, sőt, biztos vagyok benne, hogy van. Az már egy másik kérdés, hogy mit mondanak a paleontológusok, antropológusok, evolúcióbiológusok. Biztosan vannak (hiszen voltak) akik "behazudnak" egy evolúciós felfedezést, csak azért, hogy elismertté váljanak. Biztos, hogy vannak még nem tisztázott kérdések. Biztos, hogy vannak zsákutcák. Fontos szem előtt tartani, hogy az evolúció nem úgy gondolkodik, mint mi. Legfőképpen sehogy nem gondolkodik. Sok kutató szerint az evolúciónak nincs célja, hanem csak egyszerűen van. Lényege: a szaporodás során véletlenszerű új utódok keletkeznek, és a környezet, a környezet hatása döntik el, hogy ki él túl, és szaporodhat tovább. Kedvenc példám: van egy szép, erős szarvas, aki az adott terület teheneivel párosodhat. Ez jó, mert így az éppen aktuális legjobb szarvas adja tovább a génjeit. De ezt a szarvast is agyonverheti a villám.

Születik egy mutáns élőlény. Mutáns azt jelenti, hogy a DNS-én egy kód megváltozott. Véletlenszerűen egy génben egy ponton változás történt (a DNS-en egész szakaszok sérülhetnek, ezzel egy fehérje méretét és funkcióját jelentősen módosítva. Ki is szakadhat egy darab, vagy történhetnek duplázódások, ilyen a fentebb említett mioglobin/hemoglobin esete). Ha a környezet hirtelen megváltozik (ipari forradalom után a fehér nyírfaaraszoló lepkék ritkultak, és a feketék vették át a dominanciát a korom miatt. Egyszerűen addig a fehér nyírfán a madarak a feketéket látták meg előbb, és jókat lakmároztak belőlük, feketének lenni "nem érte meg". Aztán fordult a kocka, és a fehérek tünedeztek el a madarak csőreiben. Ne keressünk értelmet az evolúcióban (de fogadjuk el, hogy van, csak esetleg nem pont úgy, ahogy azt ma sokan gondolják!)) a változáshoz az élőlények alkalmazkodnak (ki mennyire tud). Ha a változás drasztikus, az ott élő fajt kihalással fenyegeti, egy mutáció a segítségére lehet. Ha akar.

 4.: Elavult a Darwinizmus? Válasz mint előbb; nem.

5.: Vajon örökké hiányozni fognak a hiányzó láncszemek?

Igen. Mert még ha egy-egy meg is lesz, újabbak keletkeznek. És mert emberi agyunk véges.

6.: Megdőlt-e az evolúció-elmélet?

Ez a csávó ezen lovagol... Mondom, nem!

7.: Újra kell írnunk a biológia tankönyveket?

Optimális esetben folyamatosan újraírjuk, nem? Az új ismereteket illő lenne beleírni... (ez is evolúció!)  Vagy nincs rá keret? Komolyra fordítva: nem kell, esetleg csak részleteket. Az evolúciós elmélet megdőlésétől a szív működése, a vízi állatok életmódja, vagy a virágok sziromszáma nem fog változni.

 Riporter kérdése: A "Mi van, ha nincs evolúció" című könyv, és az ezt megalapozó tudományos elgondolás megkérdőjelezi, vagy teljesen tagadja az evolúció elméletet?

A válsz érdekes. Csak nálam tűnik úgy, hogy a végén a "nem"-nek tűnő válasz el van harapva? Hiba, vagy üzleti fogás? Mi kutatók az olyan mintát, ami nem fogadható el egyértelműen, kihagyjuk az értékelésből, később a vizsgálatot ismételjük, hogy egyértelmű választ kapjunk. Ismétlésre ebben az esetben nincs lehetőségünk, tehát a végét hagyjuk ki.

Így azt kapjuk, hogy az úr nem válaszolt a kérdésre (sokat beszélt, de nem válaszolt; ilyet a politikusok szoktak). Ezzel a ténnyel, hogy nem válaszolt, jól döntött. Minek venném meg a könyvet, ha tudom, mi van benne? (Egyébként az igazsághoz tartozik: mielőtt véleményt mondok, elolvashatnám a könyvét...)

Elemezzük a válaszát!

"egy alternatív tudományos irányzatnak az elgondolása", tehát még nem létezik, de ez látszik ebből is: "az intelligens tervezés elmélete".

"hallunk a tankönyvekben" viszlát!

"a fajok egymásból jöttek létre" mint már utaltam rá, a fajok egymás mellett jöttek létre közös ősökből különböző külső hatások nyomására. Sose próbáljuk kitalálni ma élő fajokat figyelembe véve, hogy mi miből alakult ki! Az evolúciónak időskálája van, nézzük tehát az időskálán! Pl.: róka: valami őskutyaszerűség. Egy részük elkóborolt északra. Ha született egy mutáns, aminek mondjuk nem volt festékanyag a szőrében (azaz fehér volt), akkor ennek jobb túlélési esélyei voltak, mert egyrészt az ellenségük kevésbé vette észre, így túlélt, másrészt amit eszik, az sem vette észre, így sikeresebb volt a "normál ősrókánál"; így egy idő után egyre több lett a fehér, és egyre kevesebb a "normál". Ez még nem két faj.

Mi a faj? Ez egy nehéz kérdés. Legyen ez: "a faj az viszonylag önálló, és földtörténeti léptékben viszonylag stabil génkészlettel rendelkező olyan rendszer, amelyen belül a nagy valószínűségű géntovábbítást felismerő tényezők biztosítják, a közösségbe való beilleszkedést a viszonylag stabil niche-foglalás biztosítja, és a más fajoktól való elkülönülést, az önálló “evolúciós sorsot” pedig a reproduktív izoláció". (bővebben itt)

Magyarul: a faj (egyébként mesterséges, ember által alkotott fogalom, a természetet nem érdekli, mit nevezünk fajnak) időleges (átmeneti) dolog. Ez is az evolúció miatt van, az élőlények, bár nagyon lassan, de változnak. A géntovábbítást felismerő tényezők biztosítják, azaz hasonló a hasonlóval. Stabil niche-foglalás (sose tudtam pontosan, mi a niche): a faj egyedei adott helyen, adott időben, adott körülmények között adott dolgot csinálnak. Mondjuk a hangyák a földön levő dolgokat gyűjtögetik, eszegetik. Mivel adott helyen ezt csak ők végzik, nem kerülnek összetűzésbe más fajokkal. Ha mégis összetűzés lenne, egy előnyös mutációhoz jutott hangya jobb lenne a többinél, de ezzel új faj is keletkez(het)ne. Reproduktív izoláció: mással nem tud szaporodni. Tehát a rókás példánkban akkor lesz két faj, ha az új, fehér már nem tud szaporodni a "normállal". (Egyébként feltehetően ugyanazt a niche-t fogják betölteni ("prémes földi vadászok") mint a "normál" ősrókák). Az alatt az idő alatt, amíg az új, fehér (Sarki) róka stabilizálódik, mint új faj, az eredeti is változni fog. Tehát nem mondhatjuk, hogy a mai rókából lett a sarki róka (!).

"mind a mai napig nem több, mint egy hit" Na jó, ezzel megint kicsit vitáznék. Meg azzal, hogy "nem kellőképpen megalapozott". Szerintem elég erősen megalapozott, sok részletében bizonyított. Mindent persze még nem tudni, gyanítom, mindent sosem fogunk tudni.

És még folytatja, hogy ők viszont megalapozott dolgokat állítanak: "sokkal jobban meg lehet magyarázni, hogy ha feltételezünk, elfogadunk egy felsőbb rendű értelmet, amely a komplexitásnak ezt a világát létrehozta". Igen. Ez így van. Ezzel nem vitázok, ez tény.

Ha kitalálunk, és elfogadunk egy magyarázatot, akkor nincs többé kérdés. Még egyszer: "sokkal jobban meg lehet magyarázni, hogy ha feltételezünk, elfogadunk egy felsőbb rendű..." Akkor ez sem jobb mint az evolúciós elmélet, nem? De komolyan.

Rosszmájú megjegyzés: "a mikrobiológia által feltárt komplexitást, ami a sejteken belül megtalálható..." Ezt nem a mikrobiológia (mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományág), hanem a sejtbiológia és molekuláris biológia tárta fel.

Összegzés: megismertünk az evolúciós, és ma már kevésbé elfogadott elméletek mellett egy újabb elméletet az élet keletkezéséről, kialakulásáról. Ez eddig is létezett, vallásnak hívjuk. Az az érzésem, hogy a szerző jó folyosón, de pár ajtóval arréb kopogtat.

Ez lesz a "tudósok vallása?" Nem fog menni, mivel az elején tisztáztuk, hogy a tudós is vallhat, otthon, a standon, az erdőben, a templomban vagy egy LSD-party-n, de tudós szerepében (munkahelyen, konferencián, stb.) nem. Szóval ez ennyi. Frappánsan megfogalmazott semmi.

Igazából az evolúciót nem tagadta, de az elmélet hiányosságait csak egy külső, kitalált "felsőbb tervezővel" próbálja foltozni. Ez viszont így elég gyenge volt.

Ma miért nem látunk fajkeletkezést? - kérdik tőlem néha. Azért, mert ehhez több időre van szükség, mint a mi kis életünk. De egyébként ki nem lát? Mi van az új bacikkal? A kialakuló antibiotikum-rezisztensekkel? Mi az ábra az "alfajokkal"? Nem épp keletkező fajok? Miért léteznek nem egyértelműen azonosítható fajok (nézzünk utána a "kecskebékának"!)? Egyébként két élőlénycsoport még vagy egy faj, vagy már nem. Átmenetet találni nehéz.

Szigorúan magánvélemény: én hiszek egy "felsőbb hatalomban". Sok megmagyarázhatatlan dolog van körülöttünk. Szabadjon kissé szerénytelennek lennem, elég mélyre ástam bizonyos dolgokban, és minél mélyebbre megyünk, annál elképesztőbb a tökéletesség, ami a dolgok mélyén lakozik. De sosem érünk a végére. Mindig kiderül valami új részlet. Vagy egyszerűen nem vagyunk képesek átlátni, megérteni.

Őrült elmélet: van a DNS, egy baromi önző, egoista molekula. Információt tud tárolni, képes szaporodni. Nem csinál mást, mint önmagát totálisan véletlenszerűen összevissza másoltatgatja, miközben próbál egyre tökéletesebb gazdatestet csinálni magának. Nincs konkrét terve. Ideje van, így összevissza próbálkozik, aztán meglátja, mi jön be. Ami rosszul sikerül, az elpusztul. Ami jobb lesz, az túlél, és szaporodik. És változik, sosincs vége.

Az emberi agy véges, nem képes mindent tudni, mindent megérteni, mindent felfogni. Biztos azonban, hogy ezen a határon túl is vannak dolgok, amiket sosem ismerhetünk meg.

A hit, egy nagyon szép, és sokszor hasznos dolog. De az csak hit, amint bebizonyosodik, hogy az igaz, onnantól tény. A kutató mindig hisz valamit, azt próbálja bebizonyítani. Ha sikerül, tudományos tény született, ha nem sikerül, hinni még lehet, de az nem tény.

A hit tehát ne próbáljon meg magyarázni tényeket, és a hit pláne ne akarjon meggyőzni másokat az igazságról, hiszen az hit. Amint viszont ténnyé válik, többé már nem hit.

Nehogy úgy tűnjön, hogy én is sokat beszéltem, de nem mondtam semmit:

- tudomány és vallás összeegyeztethető

- egy még meg nem válaszolt tudományos kérdést Istennel magyarázni elfogadhatatlan hiba

- Isten és az evolúció szerintem megférnek egymással.

- nem az élőlények keletkezése, a finom belső struktúrák a csodálnivalók, hanem a rendszer tökéletessége (amit az ember borogat, de ez egy újabb nagy téma lenne).

Végezetül - lazításként - az egyik kedvencem: