HTML

DNS a fazékban

A blog célja kettős: egyrészt magamnak tárolok feljegyzéseket, másrészt ha valakit érdekel, bepillantást nyerhet a kutatásba, a kutatók hétköznapjaiba.

Friss topikok

  • VasMacska: Köszönöm - a többi olvasó nevében is - az információt! Igen, a Google "Scholar" elég sok mindent i... (2012.01.05. 00:11) Adatbázisokról
  • VasMacska: @pottyosgaloca: Örülök, ha segítettem. Azt azért fontos látni, hogy az itt leírtak koránt sem hely... (2011.11.26. 23:53) Immuncitokémia, western blot és társaik
  • VasMacska: @karvajfog: Köszönöm, jogos, javítva... Ilyen, amikor az magyaráz, akinek fogalma sincs róla... :-... (2011.05.04. 23:18) Sejttenyésztés
  • VasMacska: Köszi a novellát, érdekes. Nem gondolnám, hogy kiléptünk az evolúcióból, sőt! A technológiai vívm... (2011.04.07. 20:28) Egy elméletről - szigorúan szubjektíven

Linkblog

Előadásra készülve

VasMacska 2011.04.15. 22:42

Szerdán tartottam egy kisebb (szűk munkahelyen belüli) előadást, melyeken beszámoltam arról, hogy mit sikerült csinálni a legutóbbi ilyen beszámolós alkalom óta. Jövő kedden pedig egy nagyobb "beszámolót" tartok egy nagyobb lélegzetvételű szimpóziumon.

Miért is jók ezek? Jók ezek?

Ezen alkalmak során a kutatók megismerhetik egymást, egymás eredményeit, gondolatait. Az előadásokat követő viták alkalmával kiderülhet, hogy az önállóan, de legalábbis viszonylag szűk körben előállított új eredmények tágabb körben is megállják-e a helyüket? Az eredményeket ilyenkor alaposabban nagyító alá lehet venni, új gondolatok születhetnek, tévedések derülhetnek ki. Kicsit más kutatási területen jártas emberek más nézőpontból közelíthetik meg a kérdéskört. Így vagy úgy, de hasznosak ezek a "megbeszélések". Magukban rejthetik új kooperációk kialakítását. Nem utolsó sorban az ember villogtathatja a tudását/eredményeit/szerencséjét. Aztán kiderül, hogy a tudományos közélet befogadja-e vagy sem.

Magunkat elhelyezhetjük egy skálán, hogy a többiekhez képest hogyan állunk. Ötleteket meríthetünk abból, hogy ki mit és hogyan csinál.

Valamennyire ez is a publikációs kényszer része. És bizonyítás is. Nem csak cikkekben kell tudni napvilágra hozni az eredményeket, hanem úgy is, hogy azonnal kérdést, esetleg támadást kaphatunk. Ez talán komolyabb vizsgája az új eredménynek, és az eredményt prezentálónak is. Kérdezőként megbizonyosodhatunk arról, hogy a prezentáló kutató mennyire jártas a szakirodalomban?

Sajnos van hátulütője is. Egy tehetséges kutató számára kellemetlen lehet, ha nincs jó előadó-képességgel megáldva. Sajnos egy szép, és izgalmas eredményeket bemutató előadás értékét nagyban csökkentheti, ha az előadó nem meggyőző, halkan, vagy érthetetlenül beszél, esetleg menet közben elfelejti a mondanivalóját.

Igen, a szóbeli előadás egy jó teszt. Lehet szembesülni olyannal is, mikor az előadó a saját eredményeiként adja elő egy intézet 5 éves kutatási eredményeit (a hihetetlen kategória). Olyan is van, hogy az előadás szépen lemegy, de az előadó a kérdésekre nem tud válaszolni (nem én csináltam, csak elmondtam kategória). Az izgalom mértékét mindig jól mutatja a lézer-pointer mozgásának amplitúdója. Nem is részletezem ezt tovább.

A vitát vitának nevezzük, de megfigyeléseim szerint inkább részletekbe belekérdezés szokott lenni. Néha a kérdésből megállapítható, hogy a kérdező mennyire figyelt, vagy mennyire értette meg a lényeget. Persze utalhat arra is, hogy az előadónak mennyire sikerült átadnia a fő gondolatot.

Példa erre a államvizsgám kis "védés" része. A diplomamunkámban egy karcinogén anyaggal előállított kísérletes daganat karakterizálásával foglalkoztam. Az előadás elején illik megadni, hogy miről is lesz szó, mi volt a vizsgálati objektum, hogyan dolgoztunk. Természetesen elmondtam, hogy mely karcinogén anyag hatására keletkezett daganatot vizsgáltam, de hangsúlyoztam, hogy a lényeg a daganat fejlődésének és mikroszkópos képének elemzése, valamint az áttétképzés mechanizmusa lesz. Az előadás végén a következő kérdést kaptam: "Milyen élelmiszerekben található meg ez a karcinogén?"

Hát igen. Végülis az ember számára fontosabb tudni, hogy mitől ne legyen rákos, mint azt, hogy ha már rákos vagyok, mire számítsak? És gáz lett volna, ha nem tudok mit mondani, de hát tudtam.

Hogyan lehet egy jó előadást megszerkeszteni? Mitől jó egy előadás? Hát, nem igazán tudok válaszolni. Egyrészt, ez sok dolog függvénye (pl. mit adunk elő, és kinek?). Másrészt nagy gyakorlatom nincs benne. Mindenképp fontosnak tartom, hogy ne legyen feszengős, vagy "ledarálom és kész" típusú. Figyelni kell a szép, helyes és változatos nyelvezetre. A hallgatóság képzettségét is ajánlatos figyelembe venni. Nem kell izgulni, nem tudok arról, hogy valakit kivégeztek volna a sikertelen előadása miatt. Túl magabiztosnak sem ajánlatos lenni. Mint mindig: arany középút. Nem katasztrófa, ha egy kérdésre nem tudunk válaszolni (persze csak ha az nem kapcsolódik szorosan a témánkhoz).

Miért jó az előadónak? Az előadó (kutató) megtervezi a kutatást, eltervezi a kísérleteket, nekilát, csinálja. Egy hónapig ezt, aztán a másik részt, aztán valamelyik eredmény nem stimmel, később megismétli, elkezdenek összefolyni a dolgok. Egy ilyen előadásra készülve jól át lehet tekinteni, hogy akkor meddig is jutottunk, mi van már kész, mi kell még? Mi az ami felett esetleg elsikkadtunk, vagy menet közben az eredményekre alapozva a kísérletek iránya változott-e? Fenntartható-e még az eredeti koncepció (hipotézis), vagy esetleg közben kiderült, hogy más út lesz a járható? Ilyeneket egyébként előadás nélkül, hetente, vagy havonta is lehet (érdemes) (lenne)csinálni.

A baj az ilyen - akár több napos, esetleg külföldi - programokkal, hogy addig a tényleges munka áll. A jövő héten én sem sok mindent fogok csinálni, és már az utóbbi két napban nagyjából lezártam, ami kész van (egy kísérlet még fut, a hétvége nehogy zavartalan legyen!).

Na, ennyi mára. Zárásként: a konferenciákról bögrékkel, kiadványokkal, ingyentollakkal és jegyzetfüzetekkel, termékmintákkal és rengeteg reklámanyaggal megrakva lehet hazatérni. Nem tudom, mikor vásároltam utoljára tollat... :-)

Címkék: kutatás előadás konferencia hipotézis tudományos folyóirat

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://dnsafazekban.blog.hu/api/trackback/id/tr202829616

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Richard Quandt - KUTATÁSI CSALÁS 2011.04.18. 13:20:37

A kutatási adatok szándékos meghamisítása súlyos csalás. Fontos megjegyeznünk, hogy alapvető különbség van a humán és társadalom-tudományok, illetve a természet- és orvostudományok terén elkövetett csalások módszereiben. Az előbbire a valóságban nem lé...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása