HTML

DNS a fazékban

A blog célja kettős: egyrészt magamnak tárolok feljegyzéseket, másrészt ha valakit érdekel, bepillantást nyerhet a kutatásba, a kutatók hétköznapjaiba.

Friss topikok

  • VasMacska: Köszönöm - a többi olvasó nevében is - az információt! Igen, a Google "Scholar" elég sok mindent i... (2012.01.05. 00:11) Adatbázisokról
  • VasMacska: @pottyosgaloca: Örülök, ha segítettem. Azt azért fontos látni, hogy az itt leírtak koránt sem hely... (2011.11.26. 23:53) Immuncitokémia, western blot és társaik
  • VasMacska: @karvajfog: Köszönöm, jogos, javítva... Ilyen, amikor az magyaráz, akinek fogalma sincs róla... :-... (2011.05.04. 23:18) Sejttenyésztés
  • VasMacska: Köszi a novellát, érdekes. Nem gondolnám, hogy kiléptünk az evolúcióból, sőt! A technológiai vívm... (2011.04.07. 20:28) Egy elméletről - szigorúan szubjektíven

Linkblog

Sci-fi

VasMacska 2012.04.21. 16:02

Reggel 6:30. Pontosabban hajnal. Legalább is nekem most hajnalnak tűnik. Teljesen mindegy. Fel kell kelnem egy olyan időpontban, amikor még nem akarok felkelni. Már felkeltem. Első utam oda vezet, ahová legtöbbünknek. A művelet félálomban is elvégezhető.

Reggelizni kellene. Nem, nem kell. Vagyis kellene, de most nem megy. Majd veszek valamit. Laza zuhi, ébresztőnek nem rossz, felöltözök, miegymás. Elindulok. A ház előtt veszek egy bódéból egy kakaós csigát, begyömöszölöm a laptop és papírok közé. Indulás a munkahelyre. Minden rutinból megy, nem történik semmi, ki is esik az egész...

Megérkezek. Ocsmány, nagy, régi szocreál épület a városon kívül. Az ablakokon a víz által lemosott rozsda csíkjai, vízkő, de legalább is valami fehéres bevonat. A ki- és belátást egyaránt megnehezíti. A falak eredeti színe meghatározhatatlan. Talán vajszínű. Volt... Nem fontos, ilyen és kész. Be kell menni. Viszonylag nagy és világos tér fogadja a belépőt, embereket is látni, sőt, még egy büfé(cske) is van. Pár felújított dolog, díszek a falon. Tovább kell mennem, majdnem egyenesen.

Talán egy dimenziókapun lépek át tudtomon kívül. Halvány fény dereng a hosszú folyosón. A padlón szocreál kövezés, elég viseltes már. Itt-ott egy két csempe törött, vagy hiányzik. Ahol nagyobb hiányok voltak, ott kijavították. Szigorúan más színű csempével. Balra el, át egy csapóajtón, majd jobbra el, át egy másik csapóajtón. Folyosó folytatódik. A hangulat is. Néhány ajtó előtt folyékony nitrogénes tartály, máshol a földre fektetett, kiürült gázpalackok. N, He, CO2, ki tudja még mi. A falat végig szekrények borítják, pontosabban fa ajtók. Fehérre vannak festve, de már nem fehérek. Jobbra-balra ajtók nyílnak. Fogalmam sincs, mi lehet mögöttük. Elképzeléseim vannak, ha elolvasom a kiírásokat. A legtöbb ajtón csak egy betű-szám kombináció olvasható. Pl. "F 208." A kiírás az a régi fajta vastag fém betű, amit az ajtóra csavaroznak. Vagy csak beverik 2 szöggel. Vannak érdekes kiírások, és matricák is. "KÍSÉRLETI LABOR" "EXTREME STRONG MAGNETIC FIELD"  "DANGER LASER RADIATION  AVOID DIRECT EXPOSURE TO BEAM" "BIOHAZARD" vagy csak nemes egyszerűséggel "DANGER". Gondolom, itt bármi lehet, mindenre készülni kell. Néhány ajtón megsárgult kiírások. Talán gyakorlati vizsgatételek. A falon az egyik "szekrényajtó" ki van nyílva, benézek. Néhány sárga gázcső fut benne, meg némi szemét, porcicák. Inkább portigrisek.

A plafon is megér pár mondatot. A plafonon csövek és kábelkötegek húzódnak, tömegesen. Vajon van ember, aki tudja, hogy melyik micsoda, mi van benne, és hova megy? Biztosan. Nem irigylem a szerelőt akinek egyszer majd meg kell bolygatnia... A csövek alatt pár méterenként neonlámpák. Mondanom sem kell, hogy jó részük ki van égve. Gáz ez? Mondhatjuk, hogy ez csak egy munkahely, és annak is a folyosója. Az emberek itt naponta kb. 5 percet töltenek, amíg reggel bemennek, és este vissza. De azért szerintem gáz. A Half Life alkotói biztos szétnéztek itt.

A folyosó végén lépcső és lift. Egy szép új teherlift. Persze a fal mellette pereg szét. A lépcsőt választom, nem megyek nagyon magasra. Intenzív vegyszerszag van. Biztos nem káros... Egyébként én szeretem. Mindig végiggondolom, hogy ilyenkor az anyagok molekulái feloldódnak az orrnyálkahártyámban, kötődnek a szaglásért felelős sejtjeimhez, aztán az agyam érzi csak a szagot. Mindegy. A lépcső nagy, szürke és meglehetősen kopott elemekből áll. A kapaszkodó a jól ismert, feketére festett vaskorlát. A lépcsőfordulóban a falon kemény sérülésnyomok. Talán egy nagy bútor sarkával verték le. Máshol a vakolat önként adhatta meg magát az időnek. Megérkezek a célemeletre. Itt egy folyosókból, termekből, előszobákból álló labirintus vár. Nem gond, tudom az utat. Már szedem elő a kulcsomat. Kulcs a zárba, fordítás, bent vagyok. Ennél az ajtónál is dimenziókapu lehet.

Villanyt gyújtok, az előszobát elönti a fény. Szép, fehér falak, bútorok. Új burkolat a padlón, valami spéci műanyag. Átöltözök, elindítok három gépet. Pöccre indulnak, nem zajosak. Saválló acél felületeik ragyognak, az üvegek tiszták, az eszközök modernek. Esztétikus flakonokban a vegyszerek, porok, oldatok. Katonás rend. Pipetták sorai, tisztára mosott üvegeszközök, ragyogó mikroszkóp. Öröm itt dolgozni. Amíg az előkészületek megcsinálják magukat, kitöltöm a naplókat, és megehetem a kakós csigát.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dnsafazekban.blog.hu/api/trackback/id/tr824465036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása