Szép, jó napot Mindenkinek!
Eléggé inaktív volt a blog az elmúlt nem is tudom, mennyi időben. Sok változás történt, emberek jöttek, mentek, ide-oda, ki-be. Én is mentem, jöttem, munkahely változott, miegymás. A kutatás természetesen maradt. :)
Az ok, amiért ismét írok, elsősorban nem a kutatással, kutatási eredményekkel kapcsolatos, de talán majd ilyeneket is csempészhetek bele.
Talán nem sok mindenkit érint közvetlenül, és talán közvetve azonban mégis sokakat: az elektromos cigaretta kérdésköre. Azt gondolom, nagy baj nem lehet belőle, ha megosztok néhány gondolatot a dologgal kapcsolatban. Már csak azért sem, mert többen is megkértek erre - no nem közvetlen módon.
Sajnos, azt nem tudom, hogy egy "átlag" ember mit gondol erről, mert ebből a szempontból már nem tartozok közéjük. Igen, ez az a mondat, ahol azt lehet mondani, hogy bármit is írok innentől, az már nem lesz objektív. De ez nincs így.
Nagyjából 12 évet dohányoztam "klasszikus" dohányosként. Az első slukkom olyan 8 éves korom körül lehetett, ez tényleg csak egy slukk volt, mert borzasztónak találtam. Olyan 12 éves korom körül elszívtam pár szálat - azt hiszem, sokaknak ismerős lehet a történet - mivel valakinél volt cigi, és ugye az volt a kemény csávó aki elszívta, így leplezett kínok között hősiesen elpöfékeltem ezt a pár szálat. Később már tudatosan vettem egy doboz cigit, majd egy zacskó dohányt, papírt, füstszűrőt, és elkészítettem az első saját alkotásokat. Whiskeyt ittunk, cigiztünk, és borzasztó "fílingesnek" találtuk. Tisztán emlékszem egy, az ablakban elszívott szálra, melyet el kellett dekkelnem, és kifejezetten rosszul lettem, le kellett feküdnöm. Hát, lehet, hogy gyenge legény voltam, de inkább azt gondolom, a szervezetem markánsan próbálta jelezni tiltakozását a füst tüdőbe szívása ellen. (Milyen csodálatosan is működünk!) Az egyetemi évek alatt aztán kialakult a szokásos dohányzási forma: napi egy doboz. Ez a szükséges mennyiség sokaknál azért alakul ki, mert a nikotin felezési ideje miatt (felezési idő az az idő, amely alatt egy anyag koncentrációja a felére csökken) ilyen gyakran kell utántölteni. (A vérben a felezési idő átlagosan 2 óra, de ez sok dolog függvénye). Ezt sikerült jó 10 évig tartanom.
Az utolsó doboz cigimet (saját használatra) tavaly október elején vettem. Ekkor álltam át elektromos cigarettára. Az átállás viszonylag egyszerű volt: nem gyújtottam rá többet cigire (azért ez nem teljesen igaz!), csak az e-cigit használtam, és használom is azóta.
Mi is ez az e-cigi? Talán sokan találkoztak a kis barna-fehér, cigi formájú elektromos cigivel. Én is találkoztam vele, nagyjából 2005-2010 között több ismerősöm is próbálkozott ennek a segítségével leszokni. Én szkeptikusan fogadtam a jelenséget és - sajnos - igazam is lett. Egy barátom arra panaszkodott, hogy nem nagyon füstöl, a felépítése elég rozoga. Nevetve hozzátette: "Az az érzésem, hogy az embernek nem csak a nikotin, hanem a kátrány is hiányzik!" Bár én azt a fajta "készüléket" sosem próbáltam, azt hiszem, már értem, mire mondta.
Egyre gyakrabban látok az utcán embereket, akik elég komoly méretű (ehhez mért tömegű, és árú) vasakkal mászkálnak, és fújják a gőzt. Úgy tűnik, hatalmas fejlődés következett be az elektromos cigaretta világában. Kicsit ezt a történetet szeretném kibontani, illetve szólni néhány szót néhány más dologról.
Az elektromos cigi úgy tudom, kínából származik (mint oly sok minden), talán egy gyógyszerész szabadalmaztatta és talán ultrahanggal történt a porlasztás. Ma a porlasztást a lényegesen olcsóbb fűtőszálas megoldás végzi. Az elektromos cigaretta lelke tehát egy vékony, spirálba csavart fűtőszál, mely a közelébe kerülő folyadékot felforralja, vagy inkább elpárologtatja. Ezt a párát lehet aztán slukkolni, letüdőzni, majd kifújni. A látvány nagyon hasonlít egy hagyományos cigaretta szívásakor képződő füstre. A különbség talán annyi, hogy amikor nem slukkol az ember, akkor nem füstöl, végül a keletkező "füst" egy világosabb, gyakran tömöttebb, dúsabb gőzfelhő. Illata nincs, vagy kellemes. Az illat függ a folyadék aromásításától. A fűtőszál többnyire egy viszonylag zárt térben kap helyet, és egy tartályból jut ide a fogyásnak megfelelően a gőzképzésre szánt folyadék. A működéséhez szükséges áramot kisebb-nagyobb akkumulátor biztosítja. Röviden talán ennyi. Nem kívánok részletes bemutatót írni, akit ez érdekel, számtalan ennél megfelelőbb oldalt találhat az Interneten.
Áttérnék néhány kényesebb "részlet"-kérdésre. Az e-cigi használók döntő többsége (értsd: szinte mind) a hagyományos cigarettáról történő leszokás miatt vált (tér át!) elektromos változatra. A két cigarettaformában egyetlen egy közös dolog van: a nikotin. A lényeg tehát, hogy az elektromos cigarettázással a "szükséges" nikotinbevitel egy egészségesebb formáját választhatjuk. Állítólag. Aki utánanézett már az e-ciginek, találkozhatott olyan információkkal, melyek az e-cigi "egészséges" vagy "egészségesebb" mivoltát támadják. Vannak ilyenek bőven. Amennyiben lenne rá igény - de talán akkor is, ha nem - én ennek néznék utána a következő néhány írásban.
Az e-cigi töltőfolyadékának összetétele (alap esetben) glicerin és propilén-glikol változó arányú elegye, ehhez adható nikotin (opcionális) és aroma (opcionális, de ha nincs ez sem, akkor tényleg minek az egész?). Esetenként szemét, akár egy felvágottban vagy "reggeli italnak" nevezett tejszármazékokban. Ide nem írom, hogy opcionális, mert nem kellene legyen benne, de nem zárható ki, hogy van. (Mielőtt a nagy e-cigi-pártolók felháborodnának: erre még visszatérek, olvassunk tovább!)
Tudomásom szerint ma Magyarországon a nikotin gyógyszernek minősül (igen, gyógyszernek minősül...), így nikotin tartalmú e-cigi folyadék hazánkban nem állítható elő és nem forgalmazható (a külföldről történő behozatal azt hiszem, nem tilos). Ezt azért találom fontos dolognak, mert azok az emberek akik szeretnék a cigizést abbahagyni (amit feltehetően nem gyógyszertárban vettek), és e-cigizésre váltani, bizony ők bajban lesznek a nikotinéhség csillapítását illetően. Rossz esetben vissza is térnek a cigarettához...
Ez talán csak 2012 óta van így, akkor eltűntek a kereskedések polcairól a nikotin tartalmú utántöltő-folyadékok. Nem régen tudtam meg, hogy az egyik gyártó (vagy csak forgalmazó?) megnyert a Magyar állam ellen egy pert (arról volt szó, hogy a nikotinos utántöltő gyógyszer-e), így ők visszakapták a lefoglalt "likvideket" (így hívják az utántöltő folyadékot, amikor nem "leves"-nek, vagy "lötty"-nek hívják), és egy ellenőrzött gyártó által készített, ellenőrzött összetételű likvid-család forgalmazására engedélyt kaptak. (Remélhetőleg nem ezek kerültek most ki a polcokra :) ) Gondban vagyok vele, hogy leírjam-e itt a cég és a likvid nevét, mert az reklám lenne, és én nem akarok senkit reklámozni, ugyanakkor minden tiszteletem a cégé, hogy - tudomásom szerint - egyedüliként ki mert állni az igazáért, és meg is tudta védeni azt.
Az első általános kérdés tehát ez a nikotin-"para" lehet. Következő összetevőként vegyük a glicerint. Az e-cigisek nyelvén gyakran "VG", mint "vegetable glycerine", azaz növényi glicerin. Bár nem tudom, a "stock" hány %-os, de ha 100 akkor nem értem, miért fontos, hogy növényi-e, de lehet, hogy fontos. Én olyan 95-99%-os alapanyagra tippelek, itt szerepe lehet a maradék növényi eredetének. Talán ez a legismertebb összetevő, ez egy víznél sűrűbb, átlátszó folyadék, szaga nincs, igen széles felhasználási területtel rendelkezik. Szerves anyag, 3 értékű alkohol (cukoralkohol, képlete: CH2OHCHOHCH2OH, vagy egyszerűbben C3H5(OH)3). Higroszkópos (szereti megkötni a vizet). Akit érdekelnek további részletek, valószínűleg úgy is tudja, akit nem, azoknak meg nem írom le, mert nem érdekli. 1779-ben fedezte fel egy svéd vegyész (K.W. Scheele), mikor olivaolaj és ólom-monoxid keverékét hevítette. Több tisztasági fokozata van (mint mindennek...), gyógyszerészeti, élelmiszeripari, stb. Itt meg is állnék, ha van élelmiszeriparban felhasználható glicerin (gyógyszerészeti is, és nem csak a szintézisek közegeként!), akkor már olyan veszélyes nem lehet, de ha már DNS a fazékban: rengeteg mindenben van, szinte naponta esszük és kenjük magunkra (különösen a hölgyek), nem veszélyes anyag. A likvid összetevőjeként főként a gőzképzésért, a gőz mennyiségéért felelős. (70% körüli glicerintartalommal a folyadék jelentős mennyiségű "füstöt" képez.)
Propilén glikol ("PG"): a neve alapján ez már egészen veszedelmes összetevőnek tűnik. Konyhai magyar nevéről nem tudok (a glicerin egyébként propán-1,2,3-triol!) CH8O2 az összegképlete, főként felületi, orális vagy injektált hatóanyagok oldószere, tehát az egészségügyben használják, de az élelmiszeripar is jelentős mennyiséget alkalmaz. Összességében: ez sem mérgező, biztonságos (alap)anyag. Nagyjából 50 éve alkalmazzák. Allergia azonban ismert (pl. contact dermatitis). Ez a hatása az e-cigi használat esetén is jelentkezhet. Az e-cigiben is aromák oldószere, elsősorban az ízek visszaadásáért felelős (70%-ban adva a likvidhez igen kiváló ízek érhetők el).
Ezzel tehát tisztáztuk is az e-cigizés lehetséges veszélyeit. Valóban? Nem teljesen. A nikotinról tudjuk, hogy méreg (talán megér egy külön fejezetet!). A szőlőcukor is méreg és a kobra toxinja is méreg (pedig természetes anyag!). Sőt, a desztillált víz is (igen tiszta víz!), a sóról nem is beszélve (a gyilkos húsleves...). Hogy is van ez? Igen, a mennyiségeken lesz itt a lényeg.
Általában az e-cigikben használt nikotinmennyiséggel nem lehet ölni. Tankönyvek és adatbázisok adatai szerint az emberre halálos nikotin-dózis 30-60 mg. Orálisan adva ez 0,8 mg/kg adag (75 kg-nak véve egy embert). Egy szál cigarettában 10-14 mg nikotin van (3-6 cigi tehát halálos!), az e-cigi likvidek nikotintartalma 1,8-24 mg/mL koncentráció között változik, a halálos dózis tehát a legerősebb utántöltő folyadék 1,25-2,5 mL-ében lehet benne. Azt gondolom, hogy a legkomolyabb elérhető / építhető készülékből is nehéz ezt a másfél millilitert pillanatszerűen elszívni. Ezek számok, ez elmélet. Egy másik kutatás szerint a korábban elfogadott és ma is használt adatok nem valósak, e szerint orálisan adva fél gramm nikotin szükséges a halálhoz. 5 mg vénásan adott nikotin (25 mg orálisan) minimális nem kívánt hatást váltott ki (köhögés és émelygés, 1983. és 1997.) Az egyszerűség és hitelesség kedvéért maradok a ma elfogadott adatnál, így biztosan nem lesz baj.
(A cikk írója egyébként nem tartja jónak, hogy ezt a fenti 60 mg-os értéket vesszük alapul mindenféle kockázatbecslés alapjaként.)
A gyakorlatban ez a mennyiség akkor lenne "elég", ha mondjuk vénába adnánk. Biztosan akadt már ember, aki viszonylag hamar elszívott egymás után 6 szál cigit, mégsem halt meg. A dohányzás során átlagosan 1-1,5 mg nikotin kerül a szervezetbe (a 10-14-ből). A nikotin bejutása a sejtekbe a pH függvénye. Mivel a nikotin enyhe bázis, savas pH-n lassabban jut a sejtekbe. A szájüregben például csak igen kis mennyiségű nikotin kötődik meg (bár egy kutatócsoport szerint az európai cigik alkalikusabbak, így itt jelentősebb lehet a szájüregi nikotinfelvétel). A tüdőbe jutva azonban más a helyzet, itt már gyorsan felszívódik. Egy szippantást követően kb. 10-20 másodperc elteltével jelentős mennyiségű nikotin jut az agyba (gyorsabban, mintha intravénásan adnák). Ez azzal is jár, hogy a dohányzó a bevitt mennyiségre gyorsan tud reagálni. Ennek következménye, hogy cigi (vagy e-cigi) szívásával meglehetősen nehéz elképzelni a túladagolást. Viszont a lecsökkent nikotin-szint is, hamarosan kérni fog egy újabb adagot. Mivel a cigizés egy meglehetősen komplex folyamat, nehéz általános érvényű szabályokat felállítani vagy következtetéseket levonni. A bevitt nikotin mennyisége függ:
- slukkolt mennyiség
- belégzés mélysége
- mellé légzett levegő mennyisége
- a slukkolás gyakorisága.
Ilyen dolgokkal természetesen nem kell számolni gépesített/injektálásos kísérletek, nikotinos rágó ill. tapasz esetében, de ez most minket nem is érdekel. Talán még néhány számadat és tény, csak hogy érzékeljük a dimenziókat: A vérben (pH 7,4) a nikotin 69%-a ionizált és 31% nem (savas pH-n az ionozált forma a domináns, ez tud kevésbé jól felszívódni). kb. 5% kötődik a vér plazmafehérjéihez. Dohányzók boncolásából nyert adatok szerint a nikotint leginkább a máj, vese, lép és a tüdő köti meg, legkevésbé a zsírszövetek. Jelentős mennyiséget köt meg az agy is, és az agyi nikotinreceptorok nikotin-kötő kapacitása dohányosokban magasabb. Akkumulálódik a gyomornedvben és a nyálban.
Egy cigi elszívása után az artériás vér nikotinszintje igen magas lehet (100 ng/mL), átlagosan 20-60 ng/mL (az átlagosan 5 liter vérünkben tehát kb. 100-300 mikrogramm). A kiürítést több szerv végzi, a májban 6 metabolitot ismerünk, a legfontosabb a kotinin (emberben a nikotin 70-80%-a erre bomlik). A különböző utakon képződő bomlástermékek jelentős része a veséken keresztül, vizelettel távozik.
A nikotin lebomlását több tényező is befolyásolja. Mivel főként a máj végzi a bontást, így ennek sebessége a máj vérellátásától függ. Evés, testmozgás, vagy a máj vérellátására ható drogok értelemszerűen lassítják a folyamatot. Ilyen anyag a menthol is (fogkrém, ételízesítő). A mentholos cigarettát szívók esetében gátoltnak találták a kotinin keletkezésének ütemét a sima cigarettát szívókéhoz képest. Hasonló hatású a grapefruit leve is. Ezek az anyagok a nikotin kotininná alakításában részt vevő enzimet gátolnak. Nincsenek hatással azonban ezek a gátlások a vér nikotin szintjére, mivel a vesén keresztül ilyenkor emelkedett mennyiségű nikotin távozik. Nem: a nőkből gyorsabban távozik. Érdekes módon a dohányzókból lassabban ürül a nikotin, mint a nemdohányzókból; 4 napnyi "nemdohányzás" 14%-kal növeli a tisztulást, 7 nap pedig 36%-kal. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a lebontás gátlásában a cigaretta egy (v. több) más (nem azonosított) összetevője lehet a felelős.
Mint említettük, a vérplazmában a felezési idő kb. 2 óra, de ennél pontosabb, ha a vizelet nikotin-tartalmát mérjük, itt a felezési idő 11 óra. Ha egész nap cigizünk, jelentős mennyiség marad meg az éjszaka folyamán is.
Én itt az adatokkal meg is állnék (épp ideje volt?). Vissza fogok térni - de talán egy másik írásban - a cigaretta "egyéb" összetevőire (rengetegen vannak!). Tanulság legyen egyelőre annyi, hogy az e-cigi "alapleve" (VG+PG) amennyiben ellenőrzött minőségű, tiszta alapanyagokból készül, ártalmatlan, ha tartalmaz nikotint, akkor tartalmaz nikotint, de halálos dózist semmiképp, és ennyit egyszerűen nem is lehetne elszívni (a halálos adag töredékénél elég kellemetlen tüneteink lennének, és nem is kívánnánk).
A sztorim: külföldről kaptam egy "eGo" típusú (mint utólag kiderült, hamisítvány) akkumulátort egy "Helix" (szintén hamisítvány) patronnal, hozzá némi jó minőségű likviddel, így aztán a cigizés mellett már e-cigiztem is. Néhány hét múlva szembesültem pár videot megnézve azzal, hogy ez az "e-cigi dolog" akár hatékony is lehetne, csak az eszközöm talán nem megfelelő. Viszonylag kis összegből némi utánajárást követően beszereztem egy komolyabb készüléket (7-8 doboz cigi ára lehetett), összeraktam, és láss csodát: dőlt a "füst", finom íz, nem volt büdös a hajam, kezem, ruhám, és adta azt a hatást, mintha cigiznék (Igazából nehéz összehasonlítani a kettőt, inkább azt mondom, ez jobb). A továbbiakban tehát nem kellett rágyújtanom. Lassan bő fél éve, hogy átálltam. Azóta vásároltam egyéb eszközöket, kipróbáltam pár porlasztótípust. Elszívtam vagy fél liter likvidet (ki tudja mennyit?). Hatalmas pozitív változásokról nem tudok beszámolni, de a füst és annak kellemetlen velejárói eltűntek az életemből. Hamus és hamusborogatás nincs, szőnyegkiégetés nincs, esőben/fagyban "kintcigizés" nincs, "van-e nyitva valahol dohánybolt para" nincs, gyújtóhiány nincs. Hízás nincs, javuló ízérzékelés nincs, ugyan olyan gyorsan felszaladok a 6.-ra mint eddig. Na jó, köhögés sincs. Buli után reggeli "hamutartónak és cafatosra szakadnak érzem a tüdőmet" sincs. Autóvezetés közben csak a füstfelhő méretét kell kordában tartani, de az e-cigi bármikor egy üres ülésre dobható, tűz keletkezésének a veszélye nélkül.
Ami veszélyes lehet (de kinek a pap, kinek a papné): vannak elvetemült elektromos cigarettázók, akik nekiállnak mindenféle lehetetlen füstgyártó eszközöket faragni. Hát, ez már szerintem inkább hobbi, én azóta is elvagyok az "alap" (de azért komoly gyártótól származó, jó minőségű) e-cigivel. El lehet veszni az elektronika csodáiban, és van aki nem átváltott cigiről e-cigire, hanem gőzgéppé változott. Balesetekről is tudunk, ezeket azonban inkább írom a szakbarbárság, mint az elektromos cigaretta számlájára. Készítettem már saját "tekerést" (a fűtőszál cseréje egy újra különféleképp megváltoztatott paraméterekkel), meg lehet csinálni, ha van jó eszköz, nem látok benne kihívást. Persze nem ismerem még a műfaj minden dimenzióját, de én inkább fizetek egy új porlasztóért havi 1500 Ft-ot, mintsem töltsem az időmet izzításokkal, tekergetésekkel, ellenállás-mérésekkel, stb. Amire vissza akartam még térni: azt gondolom, hogy a legfontosabb az az elszívott folyadék minősége. Én személy szerint nem hiszem el feltétlenül azokat a dolgokat, amik rá vannak írva egy jött-ment termék dobozára. Igen, ne higgyek akkor el semmit... Inkább fizetek kicsit többet, és megbízható(bb) nagy cégek termékeit vásárolom meg, mert hosszú távon nem biztos, hogy megéri fillérezni. Vannak cégek, akik az előállított likvideket független, akkreditált laboratoriumokkal vizsgáltatják be, a likvides flakonon LOT szám van, a gyártásra és gyártási folyamatra megannyi szabvány, bizonyítvány, engedély stb. Én ilyet javasolok mindenkinek, ha már mindenképp el kell szívni valamit. Ami azonban biztos, hogy tény: még ha van is egy kis nehézfém, vagy nyomnyi ez-az a likvidben, még mindig nagyságrendekkel kevésbé káros, mint a hagyományos cigaretta. Mellesleg ki tudja, mennyi olyan anyag van az ivóvízben, kenyérben, levegőben, paradicsomban, amiért egy e-likvidet már kivonnak a forgalomból...
Azt gondolom, még írok egyet a nikotin, glicerin és propilén glikol élettani hatásairól, talán egy szubjektív gondolatsort az e-cigizés kultúrájáról és irányairól, de az már kevésbé az én asztalom. Kommenteket természetesen továbbra is szívesen fogadok (az a 3 mellé ami van!), esetleg ha valakit valami érdekelne, nyugodtan jelezze (itt elsősorban a biológiai vonzatokra gondolok), és ha valami tévedés lenne az itt leírtakban,kérem, mielőbb tisztázzuk!
Nem terveztem, hogy a blog arculatot váltson, hiszen igazából nem terveztem folytatást, de mivel érintett lettem az e-cigi ügyében, és mivel ez egy sokak által - talán tévesen, vagy alul-tájékozottság miatt - félreértett dolog, és mert néhány "nagy" e-cigis kérte, hogy ha lehet, mindenki tegyen valamit azért, hogy az emberek reálisan láthassák az elektromos cigaretta kérdését, azt gondolom, ennyit megtehetek. Politikába, üzletbe és e-cigik berhelésébe nem kívánok belefolyni, ha csak nem muszáj.
Nem lenne jó, és demokratikus, ha azok az emberek hátrányba kerülnének a többiek alulinformáltsága miatt, akik a "rossz" helyett a "kevésbé rossz"-at választják.
Irodalom:
Nicotine Chemistry, Metabolism, Kinetics and Biomarkers
Neal L. Benowitz, Janne Hukkanen and Peyton Jacob
Nicotine Pharmacology, Handbook of Experimental Pharmacology, Volume 192., 2009. 29.-60. old.
How much nicotine kills a human? Tracking back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the ninteenth century
Bernd Mayer
Arch. Toxicol. 2014. 88(1) 5.-7. old.
