HTML

DNS a fazékban

A blog célja kettős: egyrészt magamnak tárolok feljegyzéseket, másrészt ha valakit érdekel, bepillantást nyerhet a kutatásba, a kutatók hétköznapjaiba.

Friss topikok

  • VasMacska: Köszönöm - a többi olvasó nevében is - az információt! Igen, a Google "Scholar" elég sok mindent i... (2012.01.05. 00:11) Adatbázisokról
  • VasMacska: @pottyosgaloca: Örülök, ha segítettem. Azt azért fontos látni, hogy az itt leírtak koránt sem hely... (2011.11.26. 23:53) Immuncitokémia, western blot és társaik
  • VasMacska: @karvajfog: Köszönöm, jogos, javítva... Ilyen, amikor az magyaráz, akinek fogalma sincs róla... :-... (2011.05.04. 23:18) Sejttenyésztés
  • VasMacska: Köszi a novellát, érdekes. Nem gondolnám, hogy kiléptünk az evolúcióból, sőt! A technológiai vívm... (2011.04.07. 20:28) Egy elméletről - szigorúan szubjektíven

Linkblog

VegySzerda

VasMacska 2011.03.23. 19:48

   Na, az utóbbi két nap volt mit csinálni! És a holnap sem az unatkozás jegyében telik. Minden nap 8-ra megyek, ez már elég durva. Az immuncitokémia és immunhisztokémia mellett a Western blot módszere is fehérjék kimutatására szolgál. Előbbiek erőssége, hogy megmutatják egy-egy anygról, hogy a sejten belül pontosan hol találhatók, utóbbi pedig a fehérje mennyiségére enged következtetni. A kettő talán kiegészíti (és megerősíti) egymást. Mindkét módszer lelke az antitest, amint az korábban említésre került. És az is, hogy ezekkel mostanában sok bajunk van.

   De nem baj, mert a WB-hoz (ez mostantól a Western blot neve, részletek később - mindig ezt mondom) most vettünk új, nagyon szuper antitestet. Nem is húzom tovább a feszültséget, a lényeg, hogy semmilyen jelet nem sikerült kapnunk. Ez persze még nem tragédia, azt gondolom, belefér, de ha a tizedikre sem lesz semmi, azt már aggasztónak fogom találni. Ismétlés folyamatban, apró változtatással (ami nem is biztos, hogy olyan apró) holnap majd (megint) kiderül.

   Aztán volt sejttenyészet indítás délelőtt, sikerült is sejteket kinyerni, indult is kultúra, pár nap/hét múlva meglátjuk, mi lesz belőle. Aztán délután még kaptam anyagot, szintén tenyészet indítására. Általában egyik nap indítom a procedurát. A sejtek kiszabadításához két enzimes kezelést használunk. Az elsőt leggyakrabban egy éjszakán át hűtőben, és reggel lehet folytatni. Ma délelőtt a tegnap délutánit folytattam. A mait viszont lenyomtam egyben, mert félő, hogy holnap erre nem lesz időm.

   A Sejttenyésztés c. írásban utaltam arra, hogy egy időben statisztikákat vezettem az indításokról. Akkor vizsgáltam azt is, hogy van-e szoros arány a kapott szövetminta mérete, és kinyerhető sejtszám között. ("Micsoda hülyeség, jóhogy van!" gondolhatnátok, de mivel én csak azt hiszem el, amit tapasztaltam, csak megvizsgáltam. Igen, persze hogy van. Egy nagyobb darabból több sejt nyerhető ki. De az összefüggés ennyi. Pontosabban egy jóval nagyobb darabból több.) Nincs olyan szoros korreláció, mint azt várnánk.

   Régebben próbálkoztunk azzal, hogy egy nagy műtét előtt jeleztük az igényünket a szövet iránt. Párszor kaptunk "hatalmas" darabokat, a reményeink is hatalmasak voltak, és a végén hatalmasakat cumiztunk, hatalmas idő-és vegyszer-kidobások képében. Nem volt olyan hatékony, mint vártuk. Így ma már ezt nem nyomjuk.

   De miért is írok most erről? Időnként véletlenszerűen kapunk egy kis szövetet, amiből indítunk, és az időnként sikerül. Időnként így, időnként úgy, időnként sehogy. A mai második nem volt piskóta. Látszólag egy teljesen "szokványos" szövetdarabka. A végére több mint 10 millió élő sejt volt a flaskákban; máskor az 1 milliónak nagyon örülünk.

   Miért lehetett ez most ilyen jó? Talán mert az eltávolítás után azonnal nekiláttam (pár órát mindig antibiotikumos-oldatban van, a kórokozók gátlásának céljából), bár máskor is volt már ilyen. Talán azért, mert most nem hagytam ott az első enzimben éjszakára, hanem végigcsináltam a procedúrát. Ez biztosan kellemesebb a sejteknek, nem éheznek, fáznak éjszaka, hanem pár óra alatt kellemes tápfolyadékban vannak kellemes melegben. De máskor is csináltam már így, és nem volt kiemelkedően jó eredménye.

   Ha pesszimista lennék, azt gondolnám, azért lett hirtelen ennyi sejt, és ezért is fognak megmaradni, és nőni, mert épp kevés médiumunk van ezen sejtek számára. De nem baj, kitolok én velük, ennyi most úgysem fog kelleni, de jöhet még szűkös idő; hát fagyasztom őket!

   Holnapra marad még egy génexpressziós vizsgálat, a már izolált RNS-ből tegnap elkészült a cDNS, holnap vizsgálat. Ezt akkor tervezem is, ennyit mára.

Címkék: kutatás antitest rns pcr sejtkultura génexpresszió immuncitokémia western blot

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://dnsafazekban.blog.hu/api/trackback/id/tr502765991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása